Emeletes törtek valójában egyfajta törtek osztása, és ez a művelet mindig egyszerü törtek szorzási műveletre vezethető vissza.1
Négyemeletes tört számolása, irjál be két tört számot, egész számokat írjál be, nevezők és az osztó nem lehet nulla:
?
Háromemeletes törteknél vagy a nevező vagy a számláló egész szám (pl. a). Ilyenkor az egész szám leírható a/1 formában, és már négyemeletes törtet kapunk. Példa ha egész számot osztunk törttel:
| = | a | = | : | = | · | |||||
| a | 1 | a | c | a | d | |||||
| c | c | 1 | d | 1 | c | |||||
| d | d |
Példa ha törtet osztunk egész számmal (c az egész szám):
| a | = | a | = | : | = | · | ||||
| b | b | a | c | a | 1 | |||||
| c | c | b | 1 | b | c | |||||
| 1 |
Nyolcemeletes törteket részfeladatokra osztunk. A folyamatban 3 darab négyemeletes tört megoldása szükséges:
| a | = | = | · | = | ||||
| b | ||||||||
| c | a·d | |||||||
| d | b·c | a·d | f·g | a·d·f·g | ||||
| e | e·h | b·c | e·h | b·c·e·h | ||||
| f | f·g | |||||||
| g | ||||||||
| h |
Hatemeletes törtnél egy hagyományos (kétemeletes) törtöt osztunk négyemeletes törttel vagy fordítva. Ilyenkor a kétemeletes tört elá írhatunk 1/1-es értéket és már nyolcemeletes törtet kapunk, amit az előzőek alapján megoldhatunk 4-4 emeletes tört részfeladatként.
| a | = | a | = | = | · | = | ||||
| b | b | |||||||||
| c | c | a·d | ||||||||
| d | d | b·c | a·d | f·1 | a·d·f | |||||
| e | e | e·1 | b·c | e·1 | b·c·e | |||||
| f | f | f·1 | ||||||||
| 1 | ||||||||||
| 1 |
vagy
| = | a | = | = | · | = | |||||
| b | ||||||||||
| a | 1 | a·1 | ||||||||
| b | 1 | b·1 | a·1 | f·g | a·f·g | |||||
| e | e | e·h | b·1 | e·h | b·e·h | |||||
| f | f | f·g | ||||||||
| g | g | |||||||||
| h | h |
